Mostmár eljutottam arra a szintre, hogyha akarnál sem engednélek el!
De tudom hogy Te sosem hagysz el engem!
Ne reménykedj, hiszen mindannyian ismerjük a történetet: csókjával árul el az, aki szeret.
Várom a csókot, mely majd kettőnket fon egybe,
Várom a percet, melyet soha nem felejtek...
Várom a képet, mit rólad látok folyton,
A szerelem az, mikor görcsbe rándul a gyomrom! <3
Ezt csak neked, Imike.!.! <3